A földi poklot zúdítaná a húszi lázadókra az USA – új fejezet kezdődött a Közel-Kelet hatalmi harcaiban

Egyesült Államok szombat óta több légicsapást is mért a jemeni húszi lázadók állásaira. Miután a milícia több támadást is indított a Vörös-tengeren áthaladó teherhajók ellen. A katonai akció megkezdésére Trump elnök adott parancsot. Egyúttal figyelmeztette a húszikat, hogy ha nem hagynak fel a támadásokkal,  

Az amerikai fenyegetés ellenére a lázadók azt közölték, hogy folytatják akcióikat, mert Izrael hajnalban légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezetben.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a támadásokat követően beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Lavrov az erőszak alkalmazásának azonnali leállítására szólított fel, és hangsúlyozta, hogy párbeszédre van szükség „egy olyan megoldás megtalálásához, amely megakadályozza a további vérontást”.

Amerikai kudarc?

Az Egyesült Államok és szövetségesei számára egyre nagyobb fejtörést okoz a jemeni húszi lázadók fegyveres ellenállása, amely a Vörös-tengeren zajló hajózási útvonalak biztonságát veszélyezteti, és kihívás elé állítja a nyugati hatalmakat, valamint Izraelt. A Pentagon tavaly év végi jelentései szerint a húszik fegyverarzenálja jóval fejlettebb és ellenállóbb, mint azt korábban gondolták, ami komoly aggodalmat kelt a katonai stratégák körében. A Pentagon egyik magas rangú tisztviselője nemrégiben elismerte, hogy

A tisztviselő a The War Zone-nak nyilatkozva kiemelte, hogy a lázadók rendkívül „innovatívak”, és képesek helyben fejleszteni fegyvereiket, miközben azok pontos eredetét és mennyiségét továbbra sem sikerült felfedni. Ez a fejlemény különösen aggasztó, mivel az amerikai és szövetséges légicsapások – amelyek célja a húszi katonai infrastruktúra megsemmisítése volt – eddig nem tudták megállítani a csoport fegyvergyártási és támadási képességeit. A Pentagon szerint a húszik 2023 novembere óta több mint 100 támadást hajtottak végre hajók ellen, ami globális kereskedelmi útvonalakat veszélyeztet, és az Egyesült Államokat drága műveletekre kényszeríti a térségben. 

A húszik sikere valószínűleg Irán támogatásának köszönhető, amely fegyverekkel, kiképzéssel és logisztikai segítséggel látja el a lázadókat, bár Teherán minden alkalommal tagadja, hogy a húszik kötődnének Iránhoz. Az teheráni vezetés szerint a szervezet önállóan, Irántól függetlenül szervezi meg a tevékenységét.

A húszik ellenállása nem korlátozódik a Vörös-tengerre. 2025-ben Izrael ellen is több támadást indítottak, ballisztikus rakétákkal és drónokkal célozva izraeli területeket. Bár ezek nagy részét az izraeli légvédelem elfogta, a támadások szimbolikus jelentőséggel bírnak, és aláhúzzák a lázadók elszántságát. Izrael válaszul légicsapásokat mért Jemenre, ám ezek sem bizonyultak elegendőnek a húszi fenyegetés felszámolására.

Geopolitikai Következmények

A húszik ellenállása és fegyveres képességei nemcsak katonai, hanem gazdasági és politikai kihívásokat is jelentenek.

és a lázadók támadásai miatt számos hajózási társaság kénytelen elkerülő útvonalakat választani, ami növeli a szállítási költségeket és az árakat világszerte.

Az Egyesült Államok számára a helyzet presztízsveszteséget is jelent: a világ legerősebb hadserege nem képes felszámolni egy viszonylag kis lázadó csoport fenyegetését.

Irán számára a húszik sikere egyfajta győzelem, amely bizonyítja, hogy proxy erői révén képes befolyásolni a regionális eseményeket. Ugyanakkor a teheráni vezetésnek is óvatosnak kell lennie, mivel Trump elnök egyértelműen jelezte, hogy a húszi támadásokat iráni provokációként értelmezi, ami további szankciókat vagy akár közvetlen katonai válaszlépéseket maga után vonhat.

Történelmi Háttér

Jemenben Dél-Jemen és Észak-Jemen 1990-es egyesítése óta káosz uralkodik. A legutóbbi konfliktus – amely gyakorlatilag napjainkban is tart – a szunniták és síiták közötti vitával kezdődött 2004-ben. Az északnyugat-jemeni Szaada városában a síiták fellázadtak a szunnita hatóságok ellen, akiket vallási elnyomással és korrupcióval vádoltak. Irán természetesen támogatta a síitákat. Ennek következtében a vallási kisebbség függetlenséget követelt, és fegyveres felkelés kezdődött. A lázadás élén a síita imám Huszein Badreddin al-Húszi vezető állt, akit 2004 végén megöltek. Ezért hívják a mozgalom harcosait ma már „húsziknak”.

A helyzet 2015-ben tovább romlott, amikor a Szaúd-Arábia által vezetett arab koalíció beavatkozott a konfliktusba. A szaúdi királyság 2015 márciusában egy arab koalíciót hozott létre, amelyben Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Bahrein, Kuvait, Észak-Szudán, Egyiptom és Pakisztán is részt vett. 

A Jemeni Emberi Jogi és Fejlesztési Központ szerint

2017 novemberében Szaúd-Arábia és szövetségesei, mivel nem tudtak döntő katonai győzelmet kivívni, úgy döntöttek, hogy teljes blokád alá veszik az országot, ez humanitárius katasztrófához vezetett. A harcokban elhunytak mellett ezrek haltak éhen és az országot sújtó kolera járványban.

Új fejezet

Vörös-tenger stabilitása, Izrael biztonsága és az Egyesült Államok regionális befolyása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a nemzetközi közösség új megközelítést találjon a húszi fenyegetés kezelésére – legyen az diplomáciai nyomás Iránra, a jemeni kormány támogatása, vagy a lázadók gazdasági bázisának gyengítése. Egy azonban biztos:

Nyitókép: Mohammed HUWAIS / AFP

***